A porfelhőn túl – fotós élmények a szigetszentmiklósi roncsderbiről
Június 12–14. között ismét felbőgtek a motorok Szigetszentmiklóson, ahol három napon át a roncsderbié volt a főszerep. A reggeltől estig tartó rendezvény igazi élményt nyújtott a motorsport szerelmeseinek, ugyanakkor fotósként is rengeteg izgalmas pillanatot tartogatott.
A program rendkívül változatos volt: a gyorsasági futamok mellett borulásos versenyek is szerepeltek a programban, de külön gyermek-, női- és szerelői futamokat is rendeztek. A pályára kisautók, középkategóriás autók, teherautók és természetesen a kihagyhatatlan Trabantok is felgurultak.
A roncsderbi egyik legnagyobb varázsa, hogy itt valóban bármi megtörténhet. Az egyik pillanatban még szoros csata zajlik egy kanyarban, a következőben már egy autó a tetején csúszik tovább a pályán. Több látványos borulást is sikerült megörökíteni, de olyan autót is láttunk, amely már csak három keréken küzdött tovább – a negyedik helyén csupán a kopott felni maradt. A versenyzők azonban nem adták fel, és ez remekül visszaadja a roncsderbi sajátos szellemiségét.
Fotósként külön öröm volt, hogy a pálya szinte teljes egészében körbejárható volt. Számos nézőpontból lehetett dolgozni, így a nagylátószögű objektívtől egészen a teleobjektívig minden felszerelésnek jutott szerep. A közeli sárfelhők, az egymásnak feszülő autók, a látványos borulások és a távolabbi küzdelmek egyaránt kiváló fotótémát jelentettek.
Az időjárás is sokat tett hozzá a hangulathoz. A napsütést időnként hatalmas viharfelhők váltották fel, amelyek drámai hátteret adtak a versenyeknek. Bár az eső néha megnehezítette a fotózást, a felverődő sár, a por és a sötét égbolt olyan atmoszférát teremtett, amelyet mesterségesen lehetetlen lenne megalkotni.
Legalább ennyire emlékezetes volt a depó világa. A csapatok rendkívül barátságosan fogadták az érdeklődőket, bárki odamehetett beszélgetni velük, közelről megnézhette az autókat, vagy akár a szerelés pillanatait is lefotózhatta. Jó volt látni, hogy a pályán dúló kemény csaták mögött mennyi összetartás és sportszerűség rejlik.
A rendezvény ráadásul valódi családi programnak is bizonyult. A gyermekek számára a belépés ingyenes volt, az egyik napon a négyéves, a másikon a hatéves fiammal látogattunk ki. Külön öröm volt számomra, hogy mindketten saját kis fényképezőgépükkel járták a depót és a pálya környékét, lelkesen keresve a számukra érdekes témákat.
Pozitív meglepetést jelentett az is, hogy az étel- és italárak teljesen reálisak maradtak, így valóban egész napos kikapcsolódást jelenthetett a rendezvény a családok számára is.
Hazafelé indulva nemcsak a memóriakártyák teltek meg képekkel, hanem élményekkel is. A roncsderbi első pillantásra a sár, a por és az összetört autók világa, de közelebbről nézve sokkal többről szól: kitartásról, közösségről, sportszerűségről és rengeteg olyan pillanatról, amelyekért érdemes újra és újra visszatérni – akár nézőként, akár fényképezőgéppel a kézben.
Fotós szemmel
A roncsderbi kiváló terep minden természet- vagy portréfotósnak is, aki szeretne egy kicsit kilépni a komfortzónájából, és kipróbálni magát az akciófotózás világában. Gyors záridővel megfagyaszthatjuk a sárfelhőket és az ütközések pillanatait, míg hosszabb záridővel, svenkeléssel látványosan visszaadható a sebesség érzete. A depóban karakteres portrék, részletfotók és kulisszák mögötti jelenetek várják a fotóst, míg a pálya körül nagylátószögű hangulatképek készíthetők. Kevés olyan motorsport-rendezvény van, ahol ennyire sokféle fotós téma található ilyen kis területen, ezért már elkezdtem puhítani a szervezőket, hogy szeptemberben többen is helyet kapjunk a rendezvényen fotósként.
A cikket és a fotókat készítette: Pljesovszki Gábor
